Dr. Császár-Nagy Noémi, klinikai szakpszichológus, a Pszichoszamóca vezetője az M5 adásában
Minden betegség jobban gyógyítható, ha időben felismerik. Hazánkban a keringési megbetegedések után a rák a leggyakoribb halálok, a dobogó harmadik fokára a stroke került – pedig korai felismeréssel bizonyos esetekben gyógyíthatók lennének. Április 7-én tartották az Egészségügyi Világnapot, melynek idén a testi, lelki és szociális jóllét állapota volt a kulcsgondolata.
Milyen okai vannak a népbetegségek kialakulásának? Milyen szerepet játszik a lélekápolás testi egészségünk megóvásában? Mit tehetünk, hogy az egészségben eltöltött évek száma kedvezőbb legyen? Ezekről a kérdésekről beszélgettek az M5 adón az Ez itt a kérdés műsorában Dr. Császár-Nagy Noémi, klinikai szakpszichológussal, a KRE BTK Pszichológiai Intézete Klinikai Tanszékének és a Pszichoszomatikus Ambulancia vezetőjével, Dr. Barna István, belgyógyásszal, Magyarország Átfogó Szűrőprogramjának a szakmai vezetőjével és Dr. Polgár Csaba, onkológussal, az Országos Onkológiai Intézet főigazgató főorvosával.
A stressz komoly betegségek előfutára lehet
Dr. Barna István, belgyógyász, Dr. Császár-Nagy Noémi, klinikai szakpszichológus és Dr. Polgár Csaba, onkológus az Ez itt a kérdés adásában
A szervezetnek is szüksége van rendszeres karbantartásra, már csak azért is, mert a stressz általában kibillenti az egyént egyensúlyi állapotából. Valamilyen formában mindenkit ér stressz, a hétköznapokat nem lehet stresszmentessé tenni. Jó stressz esetén a szervezetünk olyan örömhormonokat termel, ami kivédi a negatív hatásokat. (Jó stressz például a szerelem, az altruizmus, a munka öröme, a lelkesedés.) A betegség a belső egyensúlyunk megborulása bizonyos részterületeken – tudtuk meg Dr. Császár-Nagy Noémi, klinikai szakpszichológustól. A túlevés és a túlsúly, a bánatzsír nagyon szembeöltő indikátorai a megborult egyensúlynak, ami aztán kumulálódó fizikai elváltozásokat, majd betegségeket képes okoz. A nem vagy nem jól kezelt depresszió szintén markáns probléma Magyarországon.
Dr. Barna István, belgyógyász elmondta, kutatásaik szerint ma hazánkban nagy a túlsúly gyakorisága, ami magas várnyomást, emelkedett koleszterinszintet, cukorbetegséget von maga után. Minden betegség pszichoszomatikus betegség. A daganatos megbetegedéseknek is megvan a materiális alapja. A stressznek és az elhízásnak is van daganatkeltő hatása. Kimutatták, ha egy daganatos beteg pszichológiailag is támogatva van, könnyebben küzd meg a betegséggel – hangzott le Dr. Polgár Csabától, az Országos Onkológiai Intézet főigazgató főorvosától.
Mikor jutok el oda, hogy fontos legyek saját magam számára?
Dr. Barna István, belgyógyász elmondta, az összes stroke 85-90 %-áért a nem megfelelően beállított vérnyomás a felelős. Vagyis kellő vérnyomáscsökkentő szedésével a stroke-ok nagyon nagy százaléka megelőzhető. A végstádiumú veseelégtelenség, a szívelégtelenség szintén megelőzhető megfelelő vérnyomás és vércukor érték beállításával. A csökkentett nátrium tartalmú étkezés, az optimális testtömegindex, a nem dohányzás, a kevés alkoholfogyasztás erősen ajánlott szív- és érrendszerünk megóvása érdekében. A belgyógyász hozzátette, a hétvégi nagy ivások a leggyakoribb okai a hirtelen kialakuló stroke-nak.
A stroke tünetei
A műsorban elhangzott, ha a stroke-ot időben felismerik, és néhány órán belül orvoshoz kerül a beteg, még megmenthető. Stroke tünetei: arc hirtelen aszimmetrikussá válása, nem mozog az arc, leesik valamelyik végtag, féloldali bénulás alakul ki, megváltozik a beszéd. A legmodernebb kezelési elvek mellett is a megelőzés a legeredményesebb. Heveny, akut pszichés hatás a vegetatív idegrendszer révén hat az agyi keringésre, de megfelelő életmód mellett ezen kockázatok csökkenthetők. A stroke-on átesett embernek különféle rehabilitációkra van szüksége. Az agy plasztikus, át tud tanulni, de a lelki traumatizáció oldására is szükség van. A cél, hogy vissza tudjon térni a hétköznapokba, mert a csökkent értékűség érzést tovább fogja fokozni, hogy nem mozog és elszigetelten él.
Egyre több fiatal szokik rá a cigarettára
Dr. Polgár Csabától megtudtuk, hogy mind a stroke, a szív- és érrendszeri valamint a daganatos megbetegedés esetén is a mai napig a legnagyobb környezeti tényező a dohányzás. Sajnos a fiataloknál jelentősen emelkedik a dohányzók aránya. Dr. Barna István megerősítette, hogy ma egyre gyakoribb, hogy 12-14 évesen szoknak rá a cigarettára, emiatt a dohányzás ellenes kampányokat az általános iskola felső tagozatában érdemes végezni, mert akik már rászoktak, azokat szinte lehetetlen leszoktatni.
Dr. Császár-Nagy Noémi, a Pszichoszamóca vezetője elmondta, a pubertás idején a hormonális-, biológiai- és pszichés változások miatt pszichés egyensúlyzavar alakul ki a serdülőknél. Ezt a feszültséget sok tinédzser dohányzással próbálja meg csökkenteni, mivel nem látnak megfelelő problémamegoldó mintát maguk körül, nem látnak szülőmodelleket. Egyre többen apa- vagy anyahiányban nőnek fel (erről szóló írásunkat ITT és ITT olvashatják), kulcsos gyerekként, akiknél a szülői kontroll csökkent, így náluk a dohányzás sincs kellőképpen tiltva és a negatív következményekre sem hívják fel a gyerekek figyelmét. Dr. Császár-Nagy Noémi tanácsa: járjunk jó példával elől, mert a fizikai és mentális egészség tanulható.
Az Ez itt a kérdés című műsor adása az alábbi linkre kattintva hallgatható vissza:
https://www.mediaklikk.hu/video/ez-itt-a-kerdes-2019-04-08-i-adas/