Dr. Császár-Nagy Noémit, a Pszichoszamóca vezetőjét, klinikai szakpszichológust a női-férfi szerepekről, az apai minta fontosságáról, a genderelméletekről kérdezték a rádióban. Alább a nagyon érdekes és elgondolkodtató beszélgetés néhány részletét emeltük ki.
Manapság egyre több szó esik a genderelméletekről, holott sokan kevésbé vannak tisztában a szó jelentésével. A klasszikus gender elfogadja, hogy más adottságokkal és társadalmi feladatokkal, szerepekkel rendelkezik egy nő és egy férfi. Alapvetően a társadalmi nemekre vonatkozó kutatások, vizsgálódások lennének a gender témái, de ez manapság egy olvasztótégellyé vált, és már ide sorolják a feminizmust, a transzszexualizmust, a melegjogok, kisebbségi jogok kérdését, az esélyegyenlőséget is.
Queer: a destruktív gender irányzat
A gender vadhajtása, a queer szerint a nem is koncepció kérdése, vagyis nem fontos a biológia nem, hanem az számít, hogy az egyén milyen neműnek vallja magát. Tehát mindig az aktuális igény, lelkiállapot, elgondolás szerint mindenki eldöntheti, aznap milyen nemű (vagy nemtelen) szeretne lenni. Pszichológiai oldalról megközelítve ezt a kérdést viszont az mondható el, hogy torz, kóros, pszichotikus állapotok előszobája, ha valaki gondolatban szabadon váltogathatja a nemét. Aki nincs rendben a biológiai nemével, szenved, ez egy segítségre szoruló állapot.
Az identitászavar boldogtalansággal párosul
Dr. Császár-Nagy Noémi az interjúban megemlítette, hogy van olyan, hogy valakinek csak a szexuális orientációja tér el a nemétől. Előfordul olyan is, hogy valaki boldogtalan a saját nemében, ilyen esetben az egyén úgy érzi, hogy idegrendszerileg, lelkileg, érzelmileg nem azonos a biológiai vagy társadalmi nemével. Emögött az identitászavar mögött sokszor mély belső elégedetlenség, frusztráció van, amelynek a gyökereit kutatva traumákat, kora gyerekkori sérelmeket, és erre ráépülő párkapcsolati sérelmeket találunk.
Borderline-ná kezd válni a világ
„A hagyományos emberi kapcsolatokat kitágító gender ideológiának a legnagyobb veszélye, hogy minden relativizálódik, és elveszíti az alapbiztonságát az ember, mert a nyelv és a gondolkodás egymással függő kapcsolatban áll. Mi a házasságra egy szót tudunk, vagyis behatárolt ezzel kapcsolatban a szemléletünk, ha ezt kitágítjuk, a gondolkodásunk is torzul ezzel kapcsolatban.” Márpedig ha nincs biztonság, az egy nagyon veszélyes helyzet. Ahogy Dr. Császár-Nagy Noémi fogalmazott, ma borderline-ná vált a világ, és a fiataloknak nincsenek céljaik.
Az apasebet kezelni kell
Gazdasági kényszer szülte a nők munkába állását a világháborúk után. Ez szétverte a családi rendszereket, aminek következtében a nők fáradtan, frusztráltan mennek haza a második műszakot, a házimunkát ellátni. Ezzel a férfi szerepe is megingott, kasztráltak, jogfosztottak lettek, mivel már nem csak ők voltak a család feje, ráadásul a válás intézménye is elfogadottá vált, így elindult az apahiányos felnövekedés. Egy ember szocializációjához a férfi és a női minta is szükséges. Az egész világon megfigyelhető, hogy az apaseb, az apa hiánya és az apával szembeni harag nagyon gyakori, pedig az apa a morálnak, a realitásképnek az alapja.
„Fontos, hogy az apai és az anyai szerepek le legyenek osztva. Persze elképzelhető, hogy az apa valamilyen oknál fogva nem tud apaként funkcionálni, de ilyenkor az anyának biztosítania kell egy férfi edzőt, lelki vezetőt a gyereke számára, akit apafiguraként a gyerek le tud tölteni magának, mint egy szoftvert, fontos, hogy lássa, hogy viselkedik egy férfi.” – hangsúlyozta Dr. Császár-Nagy Noémi.
33 éves korunkra alakul ki az identitásunk
A másik mai jelenség, hogy a nők maszkulinizálódnak és kasztráló nőkké válnak, mert nem tudják becsülni a férfit. A Pszichoszamóca vezetője elmondta, az identitásunkat 33 éves korunkra alakítjuk ki. Addig kell egy belső egyensúlyt létrehozni – akár terápiás segítséggel is -, hogy tiszteljük az apát, a tekintélyt, de nem rettegjünk tőle. Ha ez valakinél nem történik meg, az az ember csak agresszív tud lenni, de nem tekintélyes, mivel magát nem tiszteli, magára nem büszke.
Az anyaseb, apaseb gyógyítására számos pszichoterápiás, lelki gondozási módszer áll a rendelkezésünkre, az életünk folyamán bármikor rendezhetjük ezt a sebünket.
Archetipikusan ezt várják el a nők és a férfiak egymástól
A női lélek két dogot vár el a férfitól transzgenerációsan, veleszületetten: a férfi legyen erős, harcoljon, de ezzel együtt legyen gyengéd, szeretetteli. Csakhogy, ha a férfi nem látott ilyen mintát az apjától, nem tudja a nő elvárásait teljesíteni. A nők pedig nem tudnak meleg fészket, vacsorát, gyengédséget adni a férfinek, mert mire hazaér a nő a munkából, túl fáradt hozzá.
Nagy munka a házasság és a család
Ahogy Dr. Császár-Nagy Noémi fogalmazott: „Ha mi, nők rendben lennénk a saját apaképünkkel, nem siratnánk az apukánk hiányát, és nem haragudnánk az apukánkra, amiért nem szeretett minket úgy, ahogy kellett volna, vagy idő előtt elhagyott minket, ha ez rendbe kerül a lelkünkben, akkor észre tudjuk venni a férfiban a mérhetetlen szerethető, feminin gyengéd, oldalát. Ha mi rendben vagyunk a saját maszkulinitásunkkal, és nem félünk erősek lenni, abból kifolyólag, hogy az apukánkkal is rendben vagyunk, akkor sokkal nagyobb kincset találunk meg egy férfiban.” Időt és munkát kell fordítani a házasságra, a párkapcsolatra, csak úgy tud rendben működni.
Az egészséges személyiségünk, női és férfi életünk megoldása bennünk van, ott kell keresgélnünk, akár egyedül, akár szakértő segítségével. A pszichoterápia is azt hirdeti, hogy magunkban hordozzuk a megoldást, meg lehet találni, méghozzá nem is hosszú idő alatt.
A Dr. Császár-Nagy Noémivel, a Pszichoszamóca vezetőjével készített teljes beszélgetés az alábbi linken érhető el: