A traumák feloldásával megállítható lenne a transzgenerációs sebzettség

Májusban kezdték el vetíteni az ötrészes minisorozatot, a Patric Melrose-t, amely bemutatja, egy brit arisztokrata család sarjából hogyan lett drogfüggő a nagyon traumatikus gyerekkora miatt

A film közvetetten felteszi a kérdést: egy lelkileg sérült, sebzett gyermekből lehet-e külső segítség nélkül egészséges, teljes felnőtt?

Sajnos nem jellemző.

A gyerekkorban elszenvedett lelki sebek arzenálja hatalmas, fizikai, szóbeli bántalmazástól, a kiközösítéstől, gúnyolódástól, szeretetmegvonástól kezdve, a filmben is szereplő abúzusig minden ide tartozik, ami a gyermek érzelmi egyensúlyát hosszú távra kibillenti az egyensúlyából.

A mentális életút során elszenvedett traumákat, fájdalmakat célszerű feloldani, akár gyermek-, akár felnőttkorban, hogy ne gátolják a későbbi életünket, és a gyermekeink életét sem.

A filmmel kapcsolatban részletesebb elemzést az alábbi cikkben olvashatnak:

https://wmn.hu/ugy/49027-szabadon-terjed-a-sebzettseg-generaciorol-generaciora

 

Ha tetszett a bejegyzés, és érdekli a pszichológia világa, olvassa el a Pszichoszamóca blog többi cikkét is, és csatlakozzon a Pszichoszomatikus Ambulancia népes közösségéhez.