Ugyanannyi törődést igényel egy kamasz, mint egy újszülött

A kamaszkor nehézségeiről és helyes kezeléséről beszélgettek Dr. Császár-Nagy Noémi klinikai szakpszichológussal, a Pszichoszamóca vezetőjével, Fehér-Pataki Balázs a Patróna Hungariae gimnázium igazgatójával és Zarándi Kleofás ferences rendi szerzetessel, az esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium és Kollégium kollégiumának igazgatóhelyettesével a Karc FM Spájz című műsorában.

Dr. Császár-Nagy Noémi, klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta, a Pszichoszamóca vezetője

A pubertás korban az agy felnőtt funkciókért felelős része fejlődik ki

Dr. Császár-Nagy Noémi klinikai szakpszichológus elmondta, a pubertás kor minden állatfajnál, így az embernél is megfigyelhető, de maga a tinédzser szó csupán 1941 óta létezik. Ez az időszak körülbelül 12-től 19 éves korig tart, ezalatt az idegrendszer hatalmas átalakuláson megy át. Az emberi agy nem teljesen kifejlődve születik, az évek során folyamatos fejlődésen megy keresztül fordítottan, hátulról előre, az agytörzstől a homloklebenyig, vagyis a homloklebeny fejlődik ki utoljára, a pubertás időszaka alatt. Ez a terület felel a felnőtt funkciókért: döntéshozatal, tervezés, viselkedés és érzelmi kontroll. Ez a kamaszoknál 80 % arányban van kész – hívja fel a figyelmet a klinikai szakpszichológus.

Szabadabbak a mai fiatalok, de tudnak-e vele élni?

Fehér-Pataki Balázs, a Patróna Hungariae gimnázium igazgatója úgy véli, abban különbözik kiemelten a mostani generáció a szüleik generációjától, hogy amik a szülőknek csupán álom volt a kamasz éveikre – például hogy külföldön dolgozzanak, tanuljanak –, az a mai fiataloknak már elérhető alternatíva, ami viszont nagy terhet is ró rájuk, sokkal több a döntési lehetőségük. Emellett az okoseszközök átformálják az emberi kapcsolataikat is. Az igazgató szerint hatalmas szabadság került a kezükbe, de tudnak-e ezzel a szabadsággal mit kezdeni, helyesen bánni?

Zarándi Kleofás, ferences rendi szerzetes úgy tapasztalja, a kísértések, a rossz hatások sokkal könnyebben találják meg a mai diákokat, ezért meg kell tanítani, hogyan tudnak szelektálni a hasznos és káros hatások között. Az esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium és Kollégium kollégiumának igazgatóhelyettese a műsorban elmondta, a mai diákoknak nagyon nagy igénye van a személyes odafigyelésre, hogy valakinek kiönthessék a lelküket. Minden szülőnek és pedagógusnak az is lenne a feladata, hogy a gyerek lelkével is törődjön, és a nevelés, tanítás során a gyerek rájöjjön, érte vannak, neki segítenek a felnőttek.

A kamaszok kvázi újszülöttek, úgy is kell hozzájuk viszonyulni

Dr. Császár-Nagy Noémi, a Pszichoszamóca vezetője a műsorban arra hívta fel a figyelmet, hogy kamasznak lenni egy olyan sajátos, módosult tudatállapota az életnek, amely leginkább a magzati korhoz és az élet 1-2. évéhez hasonlítható módon egy ígéret és veszély is egyben. Ugyanannyi figyelmet és törődést igényel egy kamasz, mint egy újszülött. Itt dőlhet el, zseni vagy lecsúszott ember lesz-e belőle. Ez azon múlik, mennyit segít a kamasznak a szülő, az iskola és a társadalom.

Szivacsagyuk van a serdülőknek

„A kamaszok olyan idegrendszeri változáson mennek keresztül (agyuk fehérállománya gyarapszik), ami által állandóan tanulni akarnak, olyan tudásszomjuk van, ami soha máskor az életben” – hangzott el Dr. Császár-Nagy Noémitől, aki hozzátette: „Csak a logikus érvelésünkre tudnak reagálni, mert nagyon okosak és mindent megfigyelnek, gyűjtik az információkat. A szülők mintha reflektorfényben lennének, szülő ilyen hatással legutóbb a magzatára volt.”

A kamaszok újdonságkeresési agyi funkciója leállíthatatlan. Nagyon erős ingerkeresésük van, nem tudják leállítani. Éheznek az új tudásra, információra, ezért ha délutáni szakköröket, tanfolyamokat, nyelvórákat szervez az iskola, a kamaszok boldogok lesznek. A szociális elszigeteltség és az iskolán kívüli aktivitás hiánya fokozza a kockázatvállalást. A klinikai pszichológus hangsúlyozza, olyan a kamaszok agya, hogy bármit megtanulnak, a jót és a rosszat is. Kutatások bizonyítják, havi egy szál cigaretta elszívása kamasznál maga a dohányzás függőség kialakulása, ha ez létrejött, tízszeres az alkoholizmus kockázata – mert tanulékony az agya, és nem tud ellenállni a függő anyagnak.

Több markáns hormonális/agyi eltérés van a felnőtt és a tinédzser között

A Pszichoszamóca vezetője a műsorban megemlítette, 12 markáns, neuroanatómiai és biológiai különbség van a kamaszkor és a felnőttkor, ill. a gyerekkor között, amelyet eddig alig vettek figyelembe pedagógiai programokban. Ha viszont tudjuk, milyen folyamatokon mennek keresztül, könnyebb lesz hozzájuk kapcsolódni és kevesebb a konfliktus. A klinikai szakpszichológus példaként említette, hogy a hormonbetörésnél a nemi hormon szinte egyik hónapról a másikra harmincszorosára nő a szervezetükben, káoszos állapotot okozva bennük. Mivel a homloklebenyük nem működik, nem tudja gátolni a hormonálisan felzaklatott állapotokat, semmi belső biztosítékuk nincs, hogy megnyugodjanak, ezért szorongásos ingerre még nagyobb szorongással reagálnak.

Hogyan beszéljünk a kamasszal?

  1. Nyugodtan, türelemmel
  2. Érzelemmentesen
  3. Logikusan levezetve
  4. Ismételgetve
  5. Újdonságéhségükre építve

A szülőnek tudnia kell, hogy a kamasz nagyjából egy újszülött érzelmi állapotában van, ezért nem fogja megérteni az érzelmi reakcióinkat, arra nem tud reagálni (mivel a tükörneuronok a frontális lebenyben vannak, nem tud velünk szimpatizálni). Ehelyett átveszi az érzelmeinket – emiatt nem szabad a kamasszal idegesen beszélni, mert csak a szorongása fog nőni. A szorongás dopamint fokoz, amitől agresszív lesz, és a balhé borítékolható. Érzelmi ráhatás helyett érveljünk logikusan, esetleg tudományosan, hogyan védi őt egy-egy szabály. A kamaszok meggyőzhetők, ha a logikájukra építünk, kiváló emberi és pedagógiai kapcsolatot tudunk kialakítani velük. Ezen felül mindent mindig úgy ismételjünk el neki, mintha egy amnéziásnak beszélnénk. Vagyis ismételgessük a szabályt akár napi többször is, mert a memóriájuk nem működik rendesen – hallhattuk Dr. Császár-Nagy Noémi klinikai szakpszichológustól.

A tinédzser lányok átlag 1,5 évvel érettebbek a fiúknál

A Pszichoszamóca vezetője megemlítette, hogy a fiúk és lányok serdülése eltérő ütemben zajlik, már csak azért is mert másként fejlődik az agyuk, más hormonok hatnak rájuk. Ezért van az, hogy a lányok átlag másfél évvel fejlettebbek a fiúkhoz képest, nagyjából másfél évet kell behozni a fiúknak a szervezés, összerendezettség, munkafolyamatok egymáshoz illesztési és viselkedéskontroll képessége, valamint a nyelvi, matematikai, természettudományos készségek terén. (Azt mutatják a vizsgálatok, felső tagozatban a lányok 75 %-a érdeklődik a természettudományok iránt, ezt sikerül az érettségiig 0,3 %-ra csökkenteni azzal, hogy azt bizonygatja a társadalom, hogy ők erre nem képesek.)

Mit tehet a szülő és a pedagógus, hogy jobban teljesítsenek a kamaszok?

A klinikai szakpszichológus felhívta a figyelmet, hogy a hipokampusz fejletlensége miatt egy serdülőnek sokszor kell elmagyarázni, mi fog történni, időrendet készíteni, helyette szervezni és levezényelni a programokat. Mivel a serdülőknél nincs meg a nyugalom – ún. THP – hormon, ha a szülő begorombul rájuk, mert megint nem rakott rendet stb., erre szorongással reagál, még agresszívebbé válik, és az otthoni hangulat még rosszabb lesz. Ha viszont a szülő/pedagógus tudja, hogy ez egy más állapot, és átveszik a kontroll, az „agy”, a tervezés szerepét, a dolgok nyugodt mederben haladnak tovább.

A felnőttek a kamaszok modelljei

A kamaszok nagyítóval nézik a felnőtteket, mert oda vágynak, de nem tudják, hogy vezet oda az út, mert nincs jövőképük és jövőtervező képességük. A várható jutalom reményében élnek, ezért nem fékezi őket a büntetés, de a várható jutalommal lehozzák a csillagot az égről. Ha azt tapasztalják, hogy a szülő élete jó és boldog, az egy várható jutalom számukra. A serdülők nem akarják bántani a felnőttet, kötődni akarnak, meg akarnak felelni, de a felnőttnek kell jól kérdezni és viszonyulni hozzájuk. A kamaszok nem irracionálisak, csak érzelmileg éretlenek – hangzott el Dr. Császár-Nagy Noémi, a Pszichoszamóca vezetője.

Nagyobb az alvásigényük

A klinikai szakpszichológus elmondta, a serdülőknél a melatonin hormon termelődése – ami szabályozza az alvás és ébrenlét ritmusát – 2 órával eltolódik a serdülőkorban (tudományosan nem kéne 9 és ¼ óránál többet aludnia a serdülőnek). Vagyis este tízkor kezd el álmosodni, jó esetben éjfélkor alszik el, így a reggeli tanórákon inkább hasznavehetetlen. Dr. Császár-Nagy Noémi úgy véli, pedagógiai rendszerünk nem igazodik az orvostudomány megállapításaihoz, ezért fordulhat elő, hogy például az érettségit 10 óránál korábbra rakják. Egy kamasz szignifikánsan rosszabb eredményt fog nyújtani 10 óra előtt, mint után. Az alváshiány összeadódik, ezért ha szombaton a gyerek kettőig alszik, az nem a lustaság jele, hanem az idegrendszeri fejlődéséé. Hagyjuk aludni a hátvégén a kamaszt, hogy be tudja pótolni az egész hetes alváshiányt – javasolja Dr. Császár-Nagy Noémi, klinikai szakpszichológus.

 

A kamaszokkal való helyes bánásmódról szóló interjú az alábbi linkre kattintva hallgatható vissza:

 

Ha tetszett a bejegyzés, és érdekli a pszichológia világa, olvassa el a Pszichoszamóca blog többi cikkét is, és csatlakozzon a Pszichoszomatikus Ambulancia népes közösségéhez.