Meddig maradjunk egy kihalt kapcsolatban?

Prof. Dr. Bagdy Emőke klinikai szakpszichológust, a Pszichoszamóca szakmai szupervízorát kérdezték a Nők Lapja újságban arról, mi az oka a házasságok törékenységének, mi vethet véget két egymást választó ember kapcsolatának, és meddig érdemes együtt maradni egy kiüresedett kapcsolatban.

Sokan még az igazi megtalálásáig se jutnak el, nemhogy a házasságig

Prof. Dr. Bagdy Emőke, klinikai szakpszichológus, a Pszichoszamóca szakmai szupervízora (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

Egyre nehezebb olyan közeget, közösséget találni, ahol minőségi kapcsolatok szövődhetnének. Hazánkban a 25 és 30 év közötti nők rendkívül magas aránya, 46 százaléka még nem élt komoly párkapcsolatban. Prof. Dr. Bagdy Emőke klinikai szakpszichológus szerint a közösségi és összetartó erők elapadása és az érzelmi tudat lesoványodása oda vezetett, hogy a fiatalok nagy része napjainkban inkább az önmegvalósításba és a céljai elérésébe fektet energiát, így a családalapítással járó fáradalmakra már nem jut elég ereje, ideje.

„Az életkoruk alapján családalapításra készen álló fiatalokból – főleg a férfiakból – hiányzik az elköteleződés, a felelősségvállalás, valamint a döntéshozatal képessége, ami eleve megnehezíti egy párkapcsolat kialakítását és hosszú távú fenntartását. Egész Európában megfigyelhető egyfajta identitás-érési késés, ami egyértelműen későbbre tolja a felnőtté válás időpontját: sokan még a harmincas éveikben is élvezik a „mamahotel” nyújtotta kényelmet és biztonságot, s bár fontosnak tartják a kapcsolatteremtést, arra nem vágynak, hogy lekössék magukat. Ez a jelenség nagyban megnehezíti a lányok helyzetét, az ő biológiai órájuk ugyanis szüntelenül ketyeg” – hívta fel a figyelmet Prof. Dr. Bagdy Emőke, a Pszichoszamóca szakmai szupervízora a Nők Lápjának adott interjújában.

A tartalmas, erős közös rész ellenállóbbá teszi a kapcsolatot

Amikor két ember életszövetséget köt egymással, és az „én” és a „te” „mi”-vé válik, új életszakasz veszi kezdetét – nyilatkozta Prof. Dr. Bagdy Emőke, aki hozzátette: az individuálisan maradó részben továbbra is meg tudjuk valósítani egyedi céljainkat, miközben a közös rész, a „mi” lehetőséget ad az együtt szőtt álmok valóra váltására. A klinikai szakpszichológus elmondta, a bajt legtöbbször az okozza, hogy a két egymásra tolt körben túl nagy marad az individuális rész, jelentősen túlszárnyalva az egymást fedő, közös területet. Ilyen esetben sokkal nagyobb az esélye az elvonzódásnak, vagyis annak, hogy a pár tagjai eltávolodnak egymástól, mert mindenki a saját útján akar továbbhaladni, anélkül, hogy a közös területet gyarapítanák. A professzorasszony úgy véli, a gyerekvállalással járó megpróbáltatásokon viszonylag könnyen átlendülhetne a szülőpár, ha a közös részük kellően erős és tartalmas lenne, a mai konzum-szemlélet szerint azonban sokkal egyszerűbb az elromlott dolgokat újra cserélni, ahelyett, hogy közösen megjavítanák.

Külső segítséggel és előzetes családtervezéssel visszatalálhatunk a korábbi közös boldogsághoz

Prof. Dr. Bagdy Emőke klinikai szakpszichológus  szerint: “Egy-egy kihívás alkalmával érdemes lenne a párnak megállni és együtt elgondolkodni azon, hogy hol és mikor keletkezhetett az a törés a kapcsolatukon, ami odáig vezetett, hogy nem képesek közösen előre tervezni és megoldást találni a problémáikra. Külső segítséggel azonban végig lehetne járni az idáig vezető párkapcsolati utat, és kézbe lehetne venni azt az iránytűt, ami segíthetne visszatalálni az egykor közösen átélt boldogsághoz. Igazán áldásos lenne, ha a mai kultúra nem azt erősítené, hogy semmi értelme egy kapcsolat megmentéséért küzdeni, hiszen lényegesen egyszerűbb fejest ugrani egy új szerelembe. A tapasztalat azt mutatja, hogy bár lehet másik kapcsolat felé nyitni, igen nagy az esélye annak, hogy egy, a korábbira kísértetiesen hasonló párra lel a megromlott kapcsolatból „kimenekülő” fél. Ennek oka leginkább az önismeret hiánya, vagyis az, hogy a felek nem veszik a fáradtságot, hogy feltérképezzék a kapcsolatuk gyenge pontjait.”

Célravezetőbb lenne, ha a családalapítás előtt állók és a párok tisztában lennének azzal, hogy a kapcsolatuk ugyan megromolhat, adódhat akár több krízishelyzet is, ezeken azonban együttes erővel, szükség esetén külső segítséggel túllendülhetnek. Tévedés azt gondolni, hogy az igazán boldog párokat messziről elkerülik a megpróbáltatások.

A kihalt, élettelen kapcsolatok a legveszélyesebbek

Az összezördülés néha jó, mert nagy érzelmi amplitúdót jelezhet. Ahol már civódás sincs a kapcsolatban, ahol már kicsit sem táplálnak egymás iránt érzelmeket a felek, ahol már nincs szenvedély, ahol eluralkodott a közöny, azok a kapcsolatok a legveszélyesebbek. Az ilyen kihalt, kiüresedett kapcsolatokban csak racionális okokból maradnak egymással a felek (gyerek, anyagiak, lakhatás) – tudtuk meg Prof. Dr. Bagdy Emőkétől.

 

A Prof. Dr. Bagdy Emőke klinikai szakpszichológussal, a Pszichoszamóca szakmai szupervízorával készített teljes interjú IDE kattintva érhető el.

 

 

Ha tetszett a bejegyzés, és érdekli a pszichológia világa, olvassa el a Pszichoszamóca blog többi cikkét is, és csatlakozzon a Pszichoszomatikus Ambulancia népes közösségéhez.