AJÁNLATAINK KLIENSEINKNEK

A megelőzés valójában lelki karbantartás. Azt az állapotot segít létrehozni és védelmezni, amely a legegészségesebb, azaz a legkevesebb későbbi ártalmat vonhatja maga után. Egészséges életmód, amely nem csak a táplálkozásra és napi időbeosztásra, aktivitásra és pihenésre vonatkozik, hanem olyan lelki önvédelmi és egyensúly fenntartó módszerek megtanulását teszi szükségessé, amelyek automatikusan bekapcsolva védelmezik az idegrendszert és lehetővé teszik az ártalmas behatások csökkentését. Egyéni, párkapcsolati és közösségi, munkahelyi lelki védelmi módszerek állnak rendelkezésre, ezeket választhatjuk szükséglet szerint. Mivel mindegyikhez tanulás szükséges, sőt gyakorlás is, ezért a prevenciót lelki /ön-/nevelésnek, pszichoedukációnak is nevezhetjük.

A stressz magában véve az idegrendszer aktivitását biztosító behatás, minden inger stresszor. Egy részük rossz hatást vált ki, ezek a distresszek, más részük nagyon kedvező idegrendszeri és hormonális változásokat indít el, ezek a pozitív stresszek. Eustressznek is nevezzük /eu=a görög szóösszetételben helyes, jó/. A stresszkezelés okos egyensúlyra tanít: legyen sok eustressz és kevés distressz. Ha sok a distressz, azt csökkenteni kell. Lehet fizikai úton /mozgásos gyakorlatokkal, sokféle testmozgással/, Lehet mentális /koncentrációs/ gyakorlatokkal, ezek a relaxáció és meditáció körébe tartoznak. Lehet lelki feszültségcsökkentő, a gondolkodást és látásmódot változtató gyakorlatokkal /kognitív tréning. Lehet optimális kommunikáció, pozitív hatású interakció tanulása és alkalmazása által. A stresszkezelés keretében konkrét, bármely helyzetben jól használható gyakorlatokat tanulhatunk, amelyek haszna az ártalomcsökkentés, hosszútávú értéke a kiegyensúlyozottság, az izgalmi alapszint /”idegesség”/ kedvező csökkenése.

Összefoglaló neve azoknak az eljárásoknak, amelyek vegetatív idegrendszeri szabályozáson át testi-lelki nyugalomhoz vezetnek. Van relaxációs válasz /nyugalmi állapot elérésekor, pl. fizikai pihenéskor/ és van önellazító képesség, tudás. A kettő nem azonos. A módszerek jól felépített lazító és /vagy koncentrációs gyakorlatok ismétlését, gyakorlását kívánják meg, majd a betanult művelet automatizálódik, azaz „magától működik”. Az alkalmi relaxáció nem ad ilyen tudást. A legismertebb relaxációs módszer az autogén tréning, ez mentális /tudatos koncentrációval végezhető/ műveletsorral folyik. A mozgásos gyakorlatokon át elérhető úgynevezett progresszív relaxáció fizikai aktivitást tesz szükségessé. Mindkét módszerhez kapcsolhatók kiegészítő „önszabályozó” gyakorlatok. Aki egy módszert megtanul /kb. három hónap alatt/, az egy életre védettebb lelki alap-állapotot épít ki egészségvédelme érdekében.

A lelki élet belső mozgástörvényei is az egyensúly helyreállítás szolgálatában állnak. A belső utakon való szellemi mozgáshoz is gyakorlásra van szükség, hogy az önvédelmi okból elfojtott /a tudatos gondolatokból kirekesztett/ nagy feszültségű lelki tartalmakat mintegy kiszellőztessük és elengedjük magunkból, ne betegítsenek meg. A „pszichoszomatika” tudománya igazolja, hogy amit magunkba fojtunk, az a feszültség belső, szervi működési károkat okozhat. Pl. a harag, gyűlölet, megbocsátás képtelen állapot időzített bombaként tárol a testben ártalmas feszültségeket. A daganatos betegségek okai között pl. jelentős súllyal szerepelnek ilyen elfojtott haragok, elmulasztott jóvátételek, bennragadt indulatok. A szívinfarktus előidézésében is fontos oki tényező a düh, harag, ellenségesség.

A megbocsátás lelki gyakorlatban feltárjuk a legnagyobb feszültséget hordozó belső „aknamezőt”, felbontjuk az egykori, eltemetett történést és erre kidolgozott lelki lépésekkel segítjük a megkötött feszültségek elengedését, feloldását, jóvátételét, rendezését. A gyakorlat alkalmanként három-négy órát vesz igénybe. Lehet ismételni, szükség esetén rendszeresíteni. Az átéléseket megbeszélés követi, amelynek során az elért eredmény stabilizálódik, megerősödik.