„Mindenkit arra kérek, ne adjunk tanácsot lelki dolgokban” – vallja Prof. Dr. Bagdy Emőke klinikai szakpszichológus, a Pszichoszamóca szakmai szupervízora, aki a Klasszik Rádió 92.1 egyik reggeli műsorában beszélt a tanácskérés és tanácsadás nehézségeiről, buktatóiról és helyes kivitelezéséről.
Mindig a saját megoldásainkra van szükségünk
Még a jó szívvel, meggyőződéssel osztott tanácsban is a saját meggyőződéseink tükröződnek vissza: nekünk mi 
működött, mi hogyan tudtunk kikerülni egy-egy helyzetből. A megoldások azonban valójában mindenkinél egyediek. A tanácskérésnél az ember saját magát rendeli alá nála vélten okosabb személynek. Tegyük fel, követem a másik által helyesnek vélt megoldási javaslatot. Ha nem válik be, azért neheztelünk később a másikra, ha beválik, amiatt, mert ő okosabb volt, mint én – hívta fel a figyelmet Prof. Dr. Bagdy Emőke.
A szorongástól elbutulunk
A klinikai pszichológus elmondta, a beszorult állapotba kerülés szorongást idéz elő, mely állapotban nem tudunk hozzáférni saját lehetőségeinkhez. Ez azért van, mert a szorongás- és a memóriaközpont nagyon közel vannak egymáshoz, így amikor beszorongunk, akkor kicsit elbutulunk, a tudatunk beszűkül, és úgy érezhetjük, a másik okosabb, mint mi.
A tanácsadás olyan, mint a kincskeresés: a rejtett lehetőségeket kell megkeresnünk
Ha valaki bizalmába fogad, beavat a problémájába és kéri a segítségemet, lényeges, hogy ne én akarjam megoldani a helyzetét, hanem őt kell önmagához felemelni, segíteni kell, hogy a rejtett lehetőségeire rábukkanjon. Ezt célzott kérdések feltevésével a legegyszerűbb elérni – ahogyan ez a szakpszichológiai tanácsadásokon is bevett gyakorlat.
„A látószögek, a nézőpontok nagyon meghatározzák, egy dolognak, milyen jelentést adunk. Egyazon dolog mit jelent magának és nekem, az dönti el, hogy mi van a puttonyomban, az egész tapasztalatom, felnövekedésem, minden, ami azt súgja nekem, hogy egy helyzet ilyen vagy olyan. A dolgoknak szubjektív érvényessége van: az én tapasztalataim alapján ez az én igazságom, mert én úgy érzem, én úgy gondolom, minden tapasztalatom emellett szól. A jelentést a múltam határozza meg, ezért a maga múltja és az én múltam két különböző csillaga az univerzumnak, nyilvánvaló, ahogy forgolódott a valóság egén, nagyon különböző tapasztalatokat szedett fel. Tehát az egyeztetések nagyon fontosak, amikor úgy közelítünk egymáshoz, hogy ne essünk úgy egymásnak, hogy összeütközzünk, hanem kíváncsi legyek a másik életének a születésére: miért azt gondolod; miből ered ez; milyen tapasztalatokon alapul, hogy te ezt így látod. Máris benne vagyok abban, hogy a másik iránt érdeklődöm, és nem próbálom leszúrni a magam igazát, ami tárgyalóképtelenséget eredményez, hanem ezzel közelebb kerülünk a saját jelentésének igazához” – hangzott el a Klasszik Rádióban a Pszichoszamóca szakmai szupervízorától.
Nem szerencsés a más véleményen lévő embereket leminősíteni
Ha valakinek nem egyezik a véleménye a sajátunkéval, beleeshetünk abba a hibába, hogy címkézünk: butaságot beszélsz, nincs igazad stb. Ezért fontos, hogy a véleményen csatázzunk, ne a közlő felek személyén. Ha megvan a kölcsönös tisztelet – vagyis ha elfogadom: tiszteletreméltó vagy akkor is, ha más a véleményed – ez kulturáltan megoldható. A véleményen lehet csatázni, mindenki leteheti a higgadt érveit. Prof. Dr. Bagdy Emőke hangsúlyozta, a kommunikációnak vannak alapszabályai, például:
- A kommunikációban részt vevő felek közös tiszteletüket fejezik ki a másik iránt.
- Nem minősítjük a másikat, nem mondunk ítéletet a másikról, hanem a kommunikáció tárgyára vonatkozóan fogalmazunk meg véleményt.
A kéretlen tanácsosztogató rejtett segélykérő
A kéretlen tanácsokat osztogató ember valószínűleg megélte, milyen rossz segélytelennek lennie. Minden buzgó tanácsadó mögött hihetetlen nagy szerencsétlenségtömeg, tanácstalanság áll, és nagyon szeretne valakitől igazi tanácsot kapni. Osztja az észt, de a saját helyzeteit illetően teljesen tanácstalan. Van egy hiedelme, hogy a másnak adott tanácsokkal könnyíteni tud helyzeteken, mert saját magán nem tud – mondta el tapasztalatait a klinikai szakpszichológus.
Kedélyjavító a segítő kapcsolat
A Klasszik Rádió műsorában a Pszichoszamóca szakmai szupervízora hangsúlyozta, a megküzdés elindulásának feltétele, hogy az ember biológiai szinten is megkapja a szervezetétől azokat a hormonokat és segítő anyagokat, amik őt fölemelik a küzdőképesség szintjére. Fájdalomcsillapító, kedélyjavító, antidepresszáns folyamatok indulhatnak el a szervezetben a segítő kapcsolat hatására.
„Ha valakitől olyan segítséget kapok, hogy az illető nyitott szívvel adja, hogy én ezt az érzelmi nyitottságot érzékelni tudom, akkor a miköztünk létrejövő kapcsolatban átéljük azt a pillanatot, hogy a segítség megérkezett. Ezáltal az egyénben elindulnak olyan hormonműködések, amelyek segítenek megküzdeni a problémával” – hangzott el a professzor asszonytól.
A rám rossz hatással lévő emberekkel fenntartott kapcsolatok pedig éppen ellenkezőleg, leépíthetnek. Az már önismereti kérdés, miért választok magam mellé ilyen embereket, miért tartok ki mellettük.
Rumináció, vagyis rágódás
A rumináció, a rágódás jelenségéről is szó esett a műsorban: amikor egy gondolat beakad a fejembe, és örvényszerűen lefelé visz. Ezért meg kell szakítani az örvényt, más fókuszt kell keresni. Kutatások bizonyítják, hogy ha nálunk elesettebbekkel foglalkozunk, amikor a saját kínunkról olyanra helyezzük át a figyelmünket, aki hasonlóan szenved, és segítünk neki, hogy ő is megküzdjön, az az igazi szempontváltás.
Mikor elegendő egy baráti tanács és mikor kell szakemberhez fordulni?
Magyarországon pszichológus mint olyan nem létezik a szakmák jegyzékében. A pszichológia szakon végzetteknek az egyetem elvégzése után szakosodniuk kell, majd a szakosodásra épül rá pszichoterapeuta képzés. (A pszichológus képzés rendszeréről szóló korábbi cikkünket IDE kattintva tudják megtekinteni.) Így a kihez, milyen szakemberhez forduljunk kérdés hazánkban nem egyértelmű.
A Prof. Dr. Bagdy Emőkével készített teljes interjút IDE KATTINTVA van lehetőség visszahallgatni.