Manapság nagyon sok coach, segítő, lelki szolgáltatást nyújtó jelenik meg a lélekgondozással foglalkozó szakmák piacán, akiknek a képzettségéről sokszor semmit nem tudunk – hangzott el a Kossuth Rádióban Dr. Császár-Nagy Noémitől, a Pszichoszamóca vezetőjétől, aki Prof. Dr. Bagdy Emőkével közösen adott interjút Az este című műsorban. Ami a legnagyobb baj ezzel a helyzettel, hogy hiányosan van szabályozva, milyen képzettség kell ahhoz, hogy valaki lelki gondozással, pszichológiával foglalkozzon.
A rendszerváltás előtt volt Pszichológus Kamara, ma viszont nincs
Az interjúban Prof. Dr. Bagdy Emőkétől elhangzott, hogy Magyarországon 1963 óta van alkalmazott pszichológia. 1963-1989 között végbement a pszichológia intézményesítése. Bekerült a köztudatba a pszichológia, megszületett a pszichológus törvény és rendelet, írásba lett foglalva, ki számít pszichológusnak, klinikai szakpszichológusnak, mi az illetékességi körük, és megalakult a Pszichológus Kamara is. (Abban az időben 5 ezerre volt tehető a pszichológusok száma, ma közel 15 ezren vannak.) 1989 fordulópontot jelentett a pszichológia szakmában. Aztán jött a rendszerváltás, törölték az addigi rendelkezéseket, és a pszichológusoknak mind a mai napig nincs újabb törvényük, rendeletük, kamarájuk.
Így állhatott elő az a helyzet, hogy jogilag ma nincs definiálva, ki a pszichológus. A pszichológus képzésig van rendben a pszichológus szakma, de a szakképzés már hiányosan van szabályozva.A jelenlegi alacsony szabályozottság azonban visszaélésekre ad lehetőséget, amit könnyedén lehetne orvosolni azzal, hogy újra megalkotnák a szükséges törvényeket és ismét felállítanák a Pszichológus Kamarát.
„Ma a pszichológusok nagyon el vannak hanyagolva.”
Dr. Császár-Nagy Noémi számos társadalmi ügyet szolgál, többek között egy három fős pszichológiai testületben segíti az egészségügyi államtitkárságot, ill. egy civil, önkéntes egyesületben, a Pszichológus Érdekvédelemben a 15 ezer magyar pszichológusból közel 800 főt képvisel. Elmondása szerint a szükséges szabályozási tervek készen állnak, és csak arra várnak, hogy a törvényhozó testületek megvitassák és elfogadják őket. Ahogy Dr. Császár-Nagy Noémi fogalmazott:
„Ma a pszichológusok nagyon el vannak hanyagolva. Nincs egy minisztérium sem, amelyik a pszichológia ügyeivel foglalkozna. A másik igen kétségbeejtő tény, hogy nincs névjegyzék a pszichológusokról. Bárki mondhat magáról bármit. Ma nincs védelem a kóklerekkel szemben. A helyes irány az lenne, ha a pszichológusok bekerülnének abba a szabályozó rendszerbe, ami már ’89 előtt megvolt.”
Vissza kéne vezetni az állami szektorba a pszichológiai ellátást
Csak néhány példa, ahol a megfelelő szabályozás után hatékonyan tudna működni a 15 ezer fős pszichológusi hálózat:
– Válás
Ma minden második házasság válással végződik, a peres eljárás során a gyerekeket szakértők vizsgálják meg. A gyermek ilyen esetben áldozattá válik, de még sincs meg ennek a folyamatnak a megfelelő szabályozása, és a módszertana is elavult.
– Családon belüli erőszak
Nagyon sok a családon belüli erőszak. Az, hogy a gyerekek kihallgatása megfelelő körülmények között történjen, itt lenne az idő, hogy létrejöjjenek a kamerákkal felszerelt, speciális meghallgató helyiségek, aminek segítségével a gyerekeket egyszer hallgatnák meg, és soha többé, így nem rombolódna tovább a gyermek lelke.
– Gyermekgondozás
Ma 500 gyermekre jut félállásban egy pszichológus az iskolákban, óvodákban.
A nevelési tanácsadóban a pályaválasztásban való segítés lenne a fő feladat.
– Házassági tanácsadás
Ma a fiatalok nem mernek párkapcsolatba kezdeni, rossz tapasztalataik vannak, nem láttak jó anya- és apamintát, a szülők válása során viktimizálódtak stb. Ennek a rendezése történhetne gyerekorvos mellett dolgozó pszichológussal vagy egyéb szolgálatokban.
„A klinikus és a terapeuta akár 7 millió forintot is elkötött a szakvizsgához – mert a szakvizsgát nem támogatja az állam. Hogy valaha visszakapja, amit elköltött, kikényszerül a magánpraxisba. Joggal mondják az emberek, hogy szeretném a gyerekemet pszichológushoz vinni, de nem tudok kifizetni ennyit. Ezt úgy lehetne orvosolni, hogy vissza kellene venni az állami szektorba a pszichológiai ellátást. Az Alaptörvény is kimondja, az embernek joga van a testi, lelki egészséghez. Ezt a jogot úgy tudjuk biztosítani, ha az állam által kiképzett pszichológusokat visszavezetjük a szolgálat terére.” – összegezte a meglátásait Dr. Császár-Nagy Noémi, klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta, egyetemi docens, az Egészségügyi Kollégium klinikai pszichológiai tagozatának vezetője, ill. a Pszichológus Érdekvédelem vezetője.
A teljes hanganyagot az alábbi első linkre kattintva 21:04-től, a második linken pedig 21:13-tól hallgathatják meg: